Az autizmus egy olyan fejlődési zavar (emberi kapcsolatok,kommunikáció, és
tevékenységek terén) melynek tünetei az első
három évben jelentkeznek.
Az autizmus az egész életet befolyásolja!
Kialakulásának okai lehetnek
• genetikai tényezők
• a kis születési súly,
• az anya alacsonyabb iskolázottsága,
• a terhesgondozás késői kezdete,
• megelőző terhesség-megszakítás,
• az apa idősebb kora
Tünetek
Emberi kapcsolatokban
• Közömbösen vagy nem várt módon reagál az
emberekre
• Nehezen teremt kapcsolatot
• Emberi kapcsolatokban a kölcsönösséget
nem igényli, a másik embert gyakran
„eszközként” használja.
• Nem vonzódik a kortárasaihoz, szívesebben
játszik egyedül.
Tevékenység és játék
– Egyes cselekvéseket céltalanul ismételget
– Nem játszik fantáziadús szerepjátékokat
– Nehezen viseli a változásokat
– Azon készségekben, melyhez nem kell
szociális érzék, kiválóan teljesít
– Szokatlan dolgoknak örül, indokolatlanul fél
– Bizonyos ingerekre túlzottan reagál
– Nem szerei, ha megérintik
– Különösen válogatós
Kommunikációban
• A beszédfejlődés jelentősen késik, vagy
nem alakul ki a beszéd
• Nem használ jól értelmezhető gesztusokat
• A felnőtt kezét húzva jelzi szükségleteit
• Beszédhasználata szokatlan
(visszhangszerű ismétlés)
• A szemkontaktust nem megfelelően
használja, kerüli
• Megrögzötten kedvenc témájáról beszél
Viselkedés
Az autisztikus gyerekek általában szinte kényszeresen ragaszkodnak ahhoz, hogy környezetükben lehetőleg semmi se változzon.
Rendszerint a napi, a megszokott tevékenységformák is ritualizálódnak – az esti lefekvés például csak bizonyos rítusok meghatározott sorrendben történő végrehajtása után lehetséges.
Ha a rítusok egymásutánjából valami kimarad, erre erős szorongással, pánikszerű rohammal reagál.
Kiugró képességek
A jelenséget „tudósszindrómának” nevezzük, és az esetek jelentős részében a globálisan alacsony mentális tevékenységből kiugró emlékezeti vagy számolási képességről van szó. Mindmáig keveset tudunk arról, mi a magyarázata
A szociális fejlődés kezelése
Szociális interakciók számának növelése
Játékra való ösztönzés kortárs csoportban
Fantáziajáték fejlesztése
Viselkedés alapszabályainak tanítása
Helyes szociális reakciók
Önállóság fejlesztése
Strukturálás (tér, idő)
Viselkedési problémák kezelése
Kérdések: előzmény(ok), viselkedés (tünet), következmény (mit tehetünk)
Környezet, légkör, a gyermek megközelítése
Tünetek-megoldási javaslatok
Dühroham-eltérítés,korlátozás,time-out
Hiperaktivitás-korlátozás
Destrukció-semleges magatartás
Engedetlenség-ésszerű elvárások, önkritika
Agresszió:korlátozás
Vetkőzés-nem szabad, hogy játék legyen
Szökés-megelőzés
Passzivitás-felismerés-beavatkozás
Autoagresszió-gyógyszer, megelőzés, elterelés
Repetitív viselkedés-elterelés
Kényszeres kérdezősködés-elterelés, figyelmen kívül hagyás
Káromkodás-figyelmen kívül hagyás
Sikítás-time out, elterelés
Tévhitek és tények
Néhány megcáfolt „elmélet” és jelenlegi ismeret az autizmussal kapcsolatban:
1. Tévhit: „Az autizmust a szülői magatartás („frizsideranya”) okozza vagy súlyosbítja.”
Tény: Az autizmus organikus eredetű, a környezet viselkedése nem válthatja ki! A szülő sérülhet pszichésen a rendkívül frusztráló szülő-gyermek kapcsolatban.
2. Tévhit: „Az autizmus olyan, mint egy üvegbura, amely alatt ép vagy épebb gyermek várja, hogy kiszabadítsák.”
Tény: Az izolációt, a kapcsolatok hiányát a gyermek valódi fogyatékossága okozza, nem kiszabadítani kell, hanem tanítani.
3. Tévhit: „Tudja, csak nem akarja csinálni.”
Tény: Jellegzetesek a szélsőségesen egyenetlen képességek. A szigetszerűen ép vagy kiemelkedő teljesítmények mellett a „nem mutatott” képességek hiányoznak.
4. Tévhit: „Minden autista ép intellektusú, de IQ-ja nem mérhető.”
Tény: Az autizmus mindenféle intelligenciaszint mellett előfordul. A képességek a gyermek szintjéhez választott és autizmusának megfelelő tesztekkel mérhetőek.
5. Tévhit: „Az autizmus a skizofrénia legkorábbi megjelenési formája.”
Tény: a két tő különálló kórkép; elkülöníti egymástól a gyakoriság, megjelenés ideje, lefolyás, tünetek és családi anamnézis is.
6. Tévhit: „Az autizmus pszichózis, azaz elmebetegség.”
Tény: Nem betegség, hanem fogyatékos állapot: az alapprobléma állandó, a változások, a fejlődés egyéb körülményekkel függenek össze.
tevékenységek terén) melynek tünetei az első
három évben jelentkeznek.
Az autizmus az egész életet befolyásolja!
Kialakulásának okai lehetnek
• genetikai tényezők
• a kis születési súly,
• az anya alacsonyabb iskolázottsága,
• a terhesgondozás késői kezdete,
• megelőző terhesség-megszakítás,
• az apa idősebb kora
Tünetek
Emberi kapcsolatokban
• Közömbösen vagy nem várt módon reagál az
emberekre
• Nehezen teremt kapcsolatot
• Emberi kapcsolatokban a kölcsönösséget
nem igényli, a másik embert gyakran
„eszközként” használja.
• Nem vonzódik a kortárasaihoz, szívesebben
játszik egyedül.
Tevékenység és játék
– Egyes cselekvéseket céltalanul ismételget
– Nem játszik fantáziadús szerepjátékokat
– Nehezen viseli a változásokat
– Azon készségekben, melyhez nem kell
szociális érzék, kiválóan teljesít
– Szokatlan dolgoknak örül, indokolatlanul fél
– Bizonyos ingerekre túlzottan reagál
– Nem szerei, ha megérintik
– Különösen válogatós
Kommunikációban
• A beszédfejlődés jelentősen késik, vagy
nem alakul ki a beszéd
• Nem használ jól értelmezhető gesztusokat
• A felnőtt kezét húzva jelzi szükségleteit
• Beszédhasználata szokatlan
(visszhangszerű ismétlés)
• A szemkontaktust nem megfelelően
használja, kerüli
• Megrögzötten kedvenc témájáról beszél
Viselkedés
Az autisztikus gyerekek általában szinte kényszeresen ragaszkodnak ahhoz, hogy környezetükben lehetőleg semmi se változzon.
Rendszerint a napi, a megszokott tevékenységformák is ritualizálódnak – az esti lefekvés például csak bizonyos rítusok meghatározott sorrendben történő végrehajtása után lehetséges.
Ha a rítusok egymásutánjából valami kimarad, erre erős szorongással, pánikszerű rohammal reagál.
Kiugró képességek
A jelenséget „tudósszindrómának” nevezzük, és az esetek jelentős részében a globálisan alacsony mentális tevékenységből kiugró emlékezeti vagy számolási képességről van szó. Mindmáig keveset tudunk arról, mi a magyarázata
A szociális fejlődés kezelése
Szociális interakciók számának növelése
Játékra való ösztönzés kortárs csoportban
Fantáziajáték fejlesztése
Viselkedés alapszabályainak tanítása
Helyes szociális reakciók
Önállóság fejlesztése
Strukturálás (tér, idő)
Viselkedési problémák kezelése
Kérdések: előzmény(ok), viselkedés (tünet), következmény (mit tehetünk)
Környezet, légkör, a gyermek megközelítése
Tünetek-megoldási javaslatok
Dühroham-eltérítés,korlátozás,time-out
Hiperaktivitás-korlátozás
Destrukció-semleges magatartás
Engedetlenség-ésszerű elvárások, önkritika
Agresszió:korlátozás
Vetkőzés-nem szabad, hogy játék legyen
Szökés-megelőzés
Passzivitás-felismerés-beavatkozás
Autoagresszió-gyógyszer, megelőzés, elterelés
Repetitív viselkedés-elterelés
Kényszeres kérdezősködés-elterelés, figyelmen kívül hagyás
Káromkodás-figyelmen kívül hagyás
Sikítás-time out, elterelés
Tévhitek és tények
Néhány megcáfolt „elmélet” és jelenlegi ismeret az autizmussal kapcsolatban:
1. Tévhit: „Az autizmust a szülői magatartás („frizsideranya”) okozza vagy súlyosbítja.”
Tény: Az autizmus organikus eredetű, a környezet viselkedése nem válthatja ki! A szülő sérülhet pszichésen a rendkívül frusztráló szülő-gyermek kapcsolatban.
2. Tévhit: „Az autizmus olyan, mint egy üvegbura, amely alatt ép vagy épebb gyermek várja, hogy kiszabadítsák.”
Tény: Az izolációt, a kapcsolatok hiányát a gyermek valódi fogyatékossága okozza, nem kiszabadítani kell, hanem tanítani.
3. Tévhit: „Tudja, csak nem akarja csinálni.”
Tény: Jellegzetesek a szélsőségesen egyenetlen képességek. A szigetszerűen ép vagy kiemelkedő teljesítmények mellett a „nem mutatott” képességek hiányoznak.
4. Tévhit: „Minden autista ép intellektusú, de IQ-ja nem mérhető.”
Tény: Az autizmus mindenféle intelligenciaszint mellett előfordul. A képességek a gyermek szintjéhez választott és autizmusának megfelelő tesztekkel mérhetőek.
5. Tévhit: „Az autizmus a skizofrénia legkorábbi megjelenési formája.”
Tény: a két tő különálló kórkép; elkülöníti egymástól a gyakoriság, megjelenés ideje, lefolyás, tünetek és családi anamnézis is.
6. Tévhit: „Az autizmus pszichózis, azaz elmebetegség.”
Tény: Nem betegség, hanem fogyatékos állapot: az alapprobléma állandó, a változások, a fejlődés egyéb körülményekkel függenek össze.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése