Az autista gyermeket nevelő családok jellemzői ma Magyarországon
(a családfunkciók globális pusztulása)
Nincs
szervezett segítség, nincs ezirányú, megfelelő számú szakemberképzés. A
család működésében folyamatosan mélyülő, majd uralhatatlan
krízishelyzet keletkezik ŕ megkezdődik a családfunkciók globális pusztulása. Kulcsfogalom:
az állandó egykeresetűségre kényszerített családok egy kétkeresős
társadalomban előbb-utóbb törvényszerűen és kizárólagosan pusztulásra
vannak ítélve!
A diszkriminatív változások sora:
1/ Szociálisan:
- súlyosan torzulnak a családon belüli szerepek
- környezetükben igen nagy feltűnést, értetlenséget, sőt viszolygást váltanak ki gyermekeikkel a családok
- különösen a tanultabb családokban ez súlyos konfliktusokhoz vezet, ezekkel terhelt a mindennapi élet
- a kultúrából is egyre hátrányosabban részesülnek
- törvényszerűen
az anya elszigetelődési folyamata a súlyosabb: belekényszerül a
gyermekgondozásba. Saját magát, házastársát és egészséges gyermekét
(gyermekeit) elhanyagolva, ezzel feláldozva próbál képzettség híján,
anyai ösztöne által vezérelten kényszerből vállalt feladatának eleget
tenni. Ez egyben egészséges családfunkcióinak is egyre fokozódó
elhanyagolási folyamatában nyilvánul meg.
- Az
apa vagy helyből lelép (a fiatal mai autista gyermekes családok kb.
60%-ban) vagy a beteg, egykeresetűvé vált család egyben és életben
tartásáért havi 300-400 órát dolgozik. Ez a családtagok
kapcsolatrendszerére hátrányosan hat; a házastársak elmagányosodásához
vezet. Introvertált személyiség struktúra kialakulásához vezet.
- A
személytelenség, a megfelelő segítség hiánya személyiség zavarokhoz,
viselkedés degresszióhoz, a családi szerepek további torzulásához, vagy a
család felbomlásához vezet!
- Gyakoriak egymás között a nézeteltérések, inadekvát vádaskodások.
2/ Társadalmilag: a család fokozatosan teljesen elszigetelődik a környezetétől.
- az
ismerős és rokon családok felé nézve kínos az autisztikus gyermek
fejlődési elmaradása, rendellenes viselkedése: ritkulnak, majd
megszűnnek az összejárások.
- Elsősorban
az anya kerülni kezdi az ép gyermeket nevelő családok társaságát. Vagy
egyáltalán nem, vagy csak sorstárs szülőkkel létesít kapcsolatot.
- A lakóközösségben szomszédjaik előbb-utóbb kiutálják, majd feljelentik őket éjszaka is üvöltő, ajtót rugdosó gyermekük miatt.
A család a senki földjére kerül, a hazátlanság érzése uralkodik el rajtuk.
3/ Testvérek: elveszítik gyermekkorukat!
- nevelésükre a beteg gyermek miatt nem jut elég idő
- gyermek társkapcsolataikban félszegebbek, kevesebb időt töltenek
- felnőve sérülékenyebb, labilisabb, gyakran magányos felnőttekké vagy szülőkké válhatnak
4/ Munkahely: a társadalom és munkahely felé a család teljesítőképessége jelentősen lecsökken!
- az
anya általában munkahelyének, ezzel együtt szakmájának feladására
kényszerül – a szülők válaszadatai alapján – általában véglegesen.
- A
dolgozó fél – az apa – felé közömbösség, értetlenség, bagatellizáló
fölényesség, nemegyszer a törvényesség határát átlépő diszkriminatív
intézkedések jellemzőek és mindennaposak.
5/ Egzisztencialisan:
ma a legtöbb munkahely piac és teljesítményorientált. A Magyar
Alkotmány, a Gyermekvédelmi, az Esélyegyenlőségi, a Szociális törvények
jogi hiányosságai az autista populációra nézve antagonisztikus
ellentmondásban állnak az autista gyermeket nevelő család nemzetgazdaság
felé elvárt értéktermelő feladatával ill. lehetőségeivel.
- a
autistaspecifikus ellátórendszer hiánya a család fokozatos és
feltartóztathatatlan egzisztencia vesztésével, lecsúszásával jár annak
erkölcsi, anyagi, pszichés, szociális és egészségügyi vonzatával
(részletesen a 8. oldalon)
- minél
fiatalabbak a szülők a diagnózis felállításakor, az egzisztencia
vesztés és ennek előbb felsorolt családromboló következményei annál
kifejezettebbek.
- Különösen
a tanultabb családokban a szakmai versenyhelyzetük kedvezőtlenül
alakul. Mindez pszichésen és gazdaságilag a családra egyre
hátrányosabban hat.
- A
Munka Törvénykönyv, Fogyatékosügyi – Szociális és Esélyegyenlőségi
törvények folyamatos és széles skálájú megsértései jellemzik a munkából
mind jobban kiszoruló és egyre hátrányosabb helyzetbe kerülő (nem
egyszer vezetői szubjektív okokból kényszerített) családtagok helyzetét.
- A
család bevételi forrásainak apadása, ezzel párhuzamosan az autista
gyermek fokozott költségigényei (ez 2,5-3 normál gyermek költségigénye) a
család katasztrofális gazdasági helyzetének javítása érdekében végzett
extrém mértékű plusz munka miatt a dolgozó családtag, a szakmai
továbblépéshez szükséges, pl.: több hónapos vagy féléves más városban
történő továbbképzést a munkahely kérésére sem tudja teljesíteni. Így
szabadidő és energia híján objektív okokból nehezen tudnak, vagy egész
egyszerűen nem tudnak korosztályukkal szakmailag azonos ütemben
fejlődni. A családon belüli válsághelyzetet
diszkriminációvá mélyítheti a munkahelyi vezetők részéről megnyilvánuló
pszichés indíttatású, „majd én megmutatom…” című magatartás.
6/ Pszichésen: óriási teher folyamatosan
- állandó
ugrásra kész figyelem éjjel-nappal! Tekintve, hogy az autista gyermek
cselekvéseinek következményeit bejósló képessége hiányzik.
- Tragédiák árnyékában játszódó események a mindennaposak és megszámlálhatatlanul követik egymást.
- Az
éjszaka üvöltő, ajtót rugdosó beteg gyermek miatt a szülők fáradtan,
kimerülten ébrednek, így kezdenek szinte minden napot. A jövőre gondolva
csüggedtség, kétségbeesés, majd fásultság vesz erőt rajtuk. A szülők
túlterheltek, elgyötörtek!
- Nagyobb
eséllyel sodródnak az ilyen szülők szenvedélybetegség,
idegösszeroppanás, depresszió, egyéb személyiségtorzulás vagy különböző
pszichiátriai megbetegedés felé. A környezetük soha nem látja nevetni
őket. Átlagosan a negyvenes éveik második felére élő halottakká válnak:
testük a föld felett van még, lelkük azonban már a föld alatt.
7/ Organikusan:
- gyakoribbak a balesetek: közlekedési vagy házi
- fekélybetegségre, szívinfarktusra jóval nagyobb az esélyük
- rokkant nyugdíjas átlagéletkor határuk országosan 40-45 év
8/ Gazdaságilag: tartalékaikat, ha voltak, felemésztik
- évről-évre egyre válságosabb helyzetbe kerül gazdaságilag a család. A család bevétele nem képes fedezni a kiadásokat.
- Fokozatosan
növekvő hiteltartozásaik miatt otthonuk eladására kényszerülnek és
alacsonyabb komfortfokozatú, kisebb lakásba költöznek, végül teljes
nyomorba jutnak.
9/ Jogilag: az
autista gyermeket és családját jogi és esélyegyenlőségi diszkrimináció
jellemzi! Valamint a hazánk által az elmúlt 28 évben aláírt idevonatkozó
nemzetközi egyezmények semmibe vétele!
- A
munkához való jog és az esélyegyenlőség elve a két legalapvetőbb
demokratikus elv, vagyis minden demokratikus társadalom alapvető
ismérvei. Ahol ez nem érvényesül, ott nincs igazi demokrácia!
- A
Magyar Köztársaság Alkotmánya is úgy fogalmaz, hogy „bármilyen
hátrányos megkülönböztetést a törvény szigorúan büntet” (70/A §. (2) bek. )
- A jelen
gyakorlat is igazolja azt, hogy az alapvető emberi és demokratikus
jogukból való kirekesztettség az autista gyermeket nevelő családok
ezreinek a pusztulását okozza.
- Ma
Magyarországon semmi nem valósul meg az autista és autisztikus
gyermekek jogait és lehetőségeit illetően. Beleértve az ezzel sújtott
családok működőképes feltételeinek biztosítását is.
- A legalapvetőbb állampolgári jogaiktól fosztódnak meg az autista gyermekek szülei:
a.) munkához való jog
b.) szociális biztonsághoz való jog
c.) testi és lelki egészség megőrzéséhez való jog
d.) a gyermek védelme a társadalom és az állam részéről
e.) a szülők kötelezettsége gyermekük taníttatása tekintetében.
Szummázva
az eddigieket: Az autista családoknak teljesen kilátástalan ma
Magyarországon a sorsuk. E családok szociálisan lealacsonyított,
társadalmilag kiközösített, egzisztenciálisan diszkriminált,
egészségileg és gazdaságilag lepusztult állapotba kerülnek. De akkor hol
a hazájuk ma az autista gyermeket nevelő magyar családoknak?
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése