Szemészet és egyéb

Tegnap szemészetre kellett vigyem Szamit kontrollra.Igazából már régen kellett volna mert 1 és 2 éves korában voltunk vele azért mert a bal szeme beszalad és néha mintha kancsal lenne.Akkor 2 évesen azt mondták hogy csecsemőkori kancsalság majd kinövi.Egyébként meg széles az orrgyöke ezért  tűnhet úgy kancsal.Most tegnap megnézte a doktornő a dioptriáit.Igazából csak annyi hogy nem felel meg a korának mert másfél felett kellene legyen és Szaminak csak 0,5 ami nagyon kevés és ez azt jelenti hogy hamarosan rövid látó lesz.Mint én és apukám nővérem.Szóval ez családban marad.Ezzel nincs is semmi baj ha majd szemüveg kell akkor kell.Nekünk is van nem nagy dolog.Nem volt egyszerű járat ez a szemészet vizsgálat.4:10re volt időpontunk.A hugit is vinnem kellett mert ő teljesen kancsal őt át is utalták a péterfybe.Szóval 4 előtt ott voltunk már és 4:10 helyett behívtak minket fél 5 után.Én azt hittem már agyfrászt kapok. 40 percig mást sem csináltam csak a két gyerekkel veszekedtem.Szami csúszott mászott a földön a padokon nyafogott hisztizett csípkedett minden baja volt.Végre bejutottunk vele kezdtük a vizsgálatot.A dioptria mérésnél még hajlandó volt együtt működni az ölemben ülve.De utána kész katasztrófává vált az egész.Amíg hugival vizsgálódtunk volna addig Szami fel alá rohangált a két rendelő közt pörgette a székeket az ajtókat csukogatta nyitogatta.Hívta a doktornő hogy üljön az ölembe és nézzük a táblát.Hogy mit lát.Először nem akart megszólalni csakpufogott az ölembe.Majd nagy nehezen szépen elmondta miket lát a táblán amiket mutatott az aszisztens.Még mondtam is milyen ügyes vagy mond anyának mit látsz mert nincs rajtam a szemüveg és én nem láttam mik vannak ott.De amikor arra került a sor hogy szemet kellett volna takarni bevadult leugrott az ölemből és átszaladt a másik rendelőbe.Nem győztem sűrű elnézéseket kérni a doktornőtől.Iszonyat kellemetlenül éreztem magam hogy nem tudtam fegyelmezni egyik gyerekemet sem.Mintha két autista gyerekkel lettem volna komolyan.Szégyelltem magam.Nagy nehezen 5re végeztünk is.Hát rémálom volt.Remélem ha más orvosokhoz megyünk nem ez lesz majd mert ez őrület.Azért ehez nem vagyok "még" hozzá szokva hogy orvosi rendelőkbe meg ilyen helyeken is "tüneteket" kelljen kezelnem más idegenek előtt.Mit gondolhatnak rólam rólunk hogy "milyen neveletlen".A hazafele utunk az autóba meg hát........ össze vissza rugdosott lökdösött duzzogott.Hazaérvén csapkodni ordibálni kezdett.Nem akart levetkőzni a játszós ruhába egyszerűen semmit.Párommal elmentünk a Bricoba vásárolni 8ra értünk haza addig mama és papa vigyáztak a lányokra.Hazaérvén azt láttuk hogy hugi megfürödve vacsorázik.És már az udvaron hallottam hogy Szami visít.Megyünk be a szobába és Szami kapálózik félig felhúzott pizsamával a kanapén és ordít.Majd kiderült hogy nem akar fürdeni meg felöltözni sem semmit sem.Párom nagy nehezen rávette hogy legalább gyorsan mosakodjunk meg eszik és mehet is aludni.Tényleg cica mosdás volt felöltözött pizsamába evett és ment is lefeküdni puszi és köszönés nélkül.Ma reggel folytatódott a dühössége.Mikor felkeltettem elkezdett vagdalózni.Odakészítettem a ruháját amit ledobált a földre és közölte nem akarok oviba menni.A hugi már felöltözve cipőbe várta hogy indulhassanak apával.De Szami még mindig kócos fejjel vagdalózott az ágyába és dobálta a ruhákat ágyneműt mindent ami az ágyon volt.Röpke negyven percbe tellett mire apával nekiállt felöltözni mert nekem nem engedte.Majd kértem fésülködjünk meg begumizom a hajad vettem szép gumit neked.Néhány kör lefutása után odajött megfogta a gumikat ahogy szokta kettőt és tűrte kisebb fejrángatással.Betettem a gumikat a hajába.Majd apa hozta a cipőjét amit nem volt hajlandó felvenni.Megint jött az hogy nem akarok oviba menni nem veszem fel a cipőt mezitláb megyek és hasonlók.Apa egy darabig próbálta szépen győzködni majd mivel más késésben voltak 3/4-7kor és miután Szami elkezdett őrjöngeni felkapta Szamit és a cipőjét és ismét a hóna alatt rugdalózva vitte ki az autóba.Nekem ilyenkor szorul a szívem és nem értem.Nem értem mit miért csinál csak azt látom hogy szenved és ő maga sem tudja mi baja a ruhákkal cipőkkel miért akar meztelen lenni.És nem lehet vele megértetni hogy de meztelen nem mehetünk utcára és cipő nélkül.Tegnap mikor mentem érte az oviba mondta az óvónő hogy egész nap utánam sírt mikor megyek már.Nem is aludt az oviban.Örültem hogy na végre "hiányoztam" neki kellek neki.Kéz a kézben sétáltunk át hugiért a bölcsibe aztán valami történt hírtelen és már elkezdett ugrálni nem fogni a kezem azt hittem kiszalad az autó elé majdnem infarktust kaptam.Mikor eg ykicsit pozitivan látom a dolgokat valami mindig történik ami elrontja.És igaz az a dolog ahogy a filmekben is.....erre rákellett jöjjek hosszú idő után de tegnap beláttam.Szaminak akkor van szüksége rám ha "szükséglete" van amit egyedül nem tud megoldani.Pl előkészületek az evéshez ugye melegítés szendvics készítés stb és a kancsóból tea vagy szörp öntés.Amúgy egyébként magasról tojik már bocsánat bármire amit az ember szeretne vele.Az a lényeg hogy neki meglegyen az enni inni valója a többi meg kit érdekel.Sokszor gondolkoztam azon hogy ráhagyom.Csináljon oldjon meg mindent önállósodjon ha annyira azt akarja csinálni amit ő akar meg amikor ő.Mert ugye az autisták nagyon öntörvényűek.De szerintem elszabadulna a pokol.Ismervén hogy magától még este 10kor sem menne fürdeni vacsorázni és lefeküdni aludni.Ma reggel miközben zajlott a "krízishelyzet" azon tűnődtem hogy lesz ez a kártyás dolog is.Rohangálni fogok a gyerek után pl a fürdés kártyával hogy gyere már fürdeni. vagy a vacsora kártyával hogy gyere már enni légyszíves....Vagy mégis hogy?Most ismét elkenődtem és nem tudom már mit kellene tennem.Katasztrófa :'(

DE JÓ HÍR HOGY JÚNIUS 4-ÉN MEHETÜNK A KONTROLLVIZSGÁLATRA A DELEJ AMBULANCIÁRA AMIT ELŐRE HOZATTAM HOGY NE OKTÓBERBE MEHESSÜNK.Már alig várom mert remélem kapok valami épkézláb segítséget tanácsot!